Minden ember bélflórája egyedi, és csak rá jellemző?
Bélflóránk olyan, akár az ujjlenyomatunk vagy DNS-ünk: teljesen egyedi és csak ránk jellemző.
Milyen szempontok alapján érdemes egy probiotikus készítményt kiválasztani?
A bélflóra egyensúlyzavara valószínűleg nem egyetlen baktériumtörzs hiányával magyarázható. Ilyenkor a baktériumok több fajtáját érdemes egyszerre pótolni, ami több baktériumtörzset, megfelelő csíraszámban tartalmazó készítménnyel nagyobb sikerrel jár.
Otthonunkban hol érdemes tárolni a probiotikumokat?
Ideális esetben a probiotikumokat – még a szobahőmérsékleten tárolhatóakat is – száraz, hűvös helyen kell tartani.
Milyen tényezők teszik lehetővé, hogy egy probiotikum eljusson az alsó béltraktusba anélkül, hogy megtámadják a gyomorsavak?
A probiotikus baktériumok egyik fontos tulajdonsága, hogy képesek túlélni a vastagbélig vezető útjuk során a gyomor savas közegét. Ennek ellenére a baktériumokat érdemes más formában is megvédeni, például kapszula formájában bejuttatni a szervezetbe, így kedvezőbb hatékonyságot biztosítunk.
Terhes nők is szedhetnek probiotikumokat?
Terhes nők probiotikum fogyasztása során semmilyen mellékhatásról nem számoltak be. A probiotikumok határozott, mégis kíméletes, a baba egészségét sem veszélyeztető választ jelenthetnek a bélflórával kapcsolatos nehézségekre.
Mennyi ideig érdemes a probiotikumokat szedni?
A bélflóránk egyensúlyának fenntartása céljából a probiotikumokat akár folyamatosan is szedhetjük.
Mi a probiotikum-fogyasztás optimális, ajánlott napi adagja?
Irodalmi adatok alapján a legtöbb - a probiotikum alkalmazását megelőzés vagy fenntartás céljából vizsgáló - tanulmányt átlagosan 1 milliárd (109) CFU (telepképző egység) napi dózissal folytatták le. Súlyosabb esetekben magasabb dózis, minimum 10 milliárd (1010) CFU* a szükséges napi dózis. A telepképző egységet más néven csíraszámnak is nevezik, gyakran találkozhatunk ezzel a kifejezéssel probiotikus termékek csomagolásán. * Mikrobiológiában a telepképző egység (CFU) az életképes baktériumok számát fejezi ki. Ellentétben a közvetlen mikroszkopikus számolással, ahol minden sejt – akár élő, akár halott – számba van véve, a telepképző egység csak az élő sejtek számát méri.
