Probiotikumok az orvosi gyakorlatban
A probiotikum fogalma 1965-ben született, a pro bios (életért) kifejezésből. A probiotikumok olyan készítmények, amelyek megfelelő számban tartalmaznak élő, speciálisan kiválasztott, a bél szempontjából releváns mikroorganizmusokat (leginkább Lactobacillusokat és Bifidobaktériumokat), és ezek, orális alkalmazásukat követően, fiziológiásan kedvező hatást fejtenek ki a humán szervezetben.
Egy baktérium probiotikumnak tekinthető, ha az alábbi tulajdonságoknak tesz eleget:
- Humán eredetű
- A természetben nem patogén
- Rezisztens a technológiai folyamatok destruktív hatásával szemben
- Rezisztens a gyomorsav és az epesavak destrukciójával szemben
- Megtapad a bél epitheliumán
- Rövid idő alatt is kolonizációra képes a béltraktusban
- Antimikrobialis anyagokat termel
- Modulálja az immunválaszt
- Befolyásolja a metabolikus folyamatokat, például a koleszterolasszimilációt és a vitaminprodukciót
A probiotikumok alkalmazása – étrend-kiegészítőként vagy adjuváns kezelésként – olyan gasztroenterológiai betegségek esetében merült fel, amelyekben igazolható a bélflóra kóros megváltozása, és feltételezhető, hogy ez szerepet játszik a patomechanizmusban.
A BÉLFLÓRA
Az emlősök béltraktusában élő mikroorganizmusok komplex, sokszínű és dinamikusan változó közössége – az úgynevezett bélflóra – a gazdaszervezettel szoros egységet alkotva fejti ki biológiai hatását.
Már születésünk első pillanataiban megkezdődik a bélflóra kialakulásának bonyolult folyamata. Természetes szülés esetén a szülőcsatornán áthaladva az újszülött tápcsatornájába az anyai rectalis-vaginalis flóra baktériumai jutnak be először (Enterobacteraceae, Staphylococcusok, Streptococcusok), amelyek igen intenzív oxigénmetabolizációt folytatnak, megteremtve ezzel az anaerob környezetet a kezdeti bélflórát alkotó Bifidobaktériumok és Lactobacillusok számára. E folyamat körülbelül kettő–négy hetet késik, illetve tökéletlenül zajlik a császármetszéssel született, a korai antibiotikum-kezelésben részesülő és a mesterségesen steril környezetben (inkubátor) tartott újszülötteknél.
A kezdeti flóra kialakulását követően egy életre szóló kommunikáció kezdődik bélbaktériumaink és enteralis immunrendszerünk között, amely meghatározó a végleges összetétel kialakulásában. A kialakult mikroflórát mintegy 400 faj alkotja, össztömegük eléri az 1 kg-ot. A baktériumok száma és fajtája erőteljesen növekedik a gyomortól (102-3 CFU/g) a vastagbélig (1011-12 CFU/g). Egy egészséges felnőtt ember bélflórája tízszer több baktériumot tartalmaz (1014 baktérium), mint amennyi sejtje van az egész szervezetében.
Alkalmazás
Probiotikumok a Bizonyítékokon Alapuló Orvoslás hierarchiájában
I. szintű bizonyítottság
(randomizált, kontrollált vizsgálatok, statisztikailag szignifikáns eredményekkel)
IA - Gyermekek vírusos hasmenése
- Antibiotikumok okozta hasmenések megelőzése
- Nozokomiális és közösségi fertőzések okozta hasmenések megelőzése gyermekeknél
- Laktóz intolerancia
IB - A pouchitis és remissziójának megelőzése
- Posztoperatív fertőzések megelőzése
- Atópiás bőrbetegségek megelőzése és kezelése gyermekeknél
II. szintű bizonyítottság
(kohort vizsgálatok)
IIB - Utazók hasmenésének megelőzése
- Akut pankreatitis okozta szepeszis megelőzése
- Colitis ulcerosa remissziójának csökkentése
- A vér koleszterin-szint csökketése
Irodalom:
1. Gill, HS, et al.: Probiotics and human health: a clinical perspective. Postgrad. Med. J. 2004; 80: 516-526
2. Canani, RB, et al.: Probiotics for treatment of acute diarrhoea in children: randomised clinical trial of five different preparation. BMJ 2007; 335: 340
3. Betsi GI, et al.: Probiotics for the treatment or prevention of atopic dermatitis: a review of the evidence from randomized controlled trials. Am J Clin Dermatol. 2008;9(2):93-103
4. Goldin, BR, et al.: Clinical indications for probiotics: an Overview. Clinical Infectiosus Diseases 2008; 46: S96-100
5. Demeter, P: A probiotikumok alkalmazásának lehetőségei emésztőszervi betegségekben. LAM 2006;16(1):41-47.
6. World Gastroenterology Organisation Practice Guideline: Probiotics and prebiotics. May 2008
A probiotikus mikroorganizmusok befogadó szervezetre gyakorolt pozitív hatásai:
- Közvetlen: az intesztinális mikroflóra befolyásolása révén
- Közvetett: az immunrendszer modulálásán keresztül
A közvetett és közvetlen terápiás hatásukat több pozitív effektus együtteseként érik el:
Gátolják a patogén enterális baktériumok növekedését:
- csökkentik a lumenben a pH-t,
- baktericid proteineket szekretálnak,
- serkentik az epitel-sejtek defensin termelését,
- elfoglalják az ökológiai réseket (pl. versenyeznek a tápanyagokért).
Blokkolják a patogének epiteliális-sejtekhez történő tapadását:
- blokkolják az epiteliális kötődést a MUC2 indukálásán keresztül,
- stimulálják a nyákképződést, hogy módosítsák a biofilm képződését,
- gátolják az epiteliális inváziót.
Javítják az epiteliális és a mukozális barrier funkciót:
- rövid szénláncú zsírsavakat, köztük vajsavat termelnek,
- növelik a nyákképződést,
- növelik a barrier integritását.
Modulálják a befogadó szervezet immunválaszát:
- serkentik az interleukin-10 (IL-10), trombocitanövekedési faktor (TGF- ß) és a cyclooxygenáz-2 (COX-2) expresszióját és a (PGE2) szekrécióját,
- serkentik a szekretoros IgA-termelést,
- csökkentik a tumor nekrózis faktor (TNF), az interferon (IFN-γ) expresszióját,
- aktiválják a regulátor T-sejteket.
Probiotikumok alkalmazása egyes gasztrointesztinális és allergiás kórképekben
- Antibiotikum okozta hasmenés
- Utazók hasmenése
- Gyermekek vírusos hasmenése (rotavírus)
- Fertőzések okozta hasmenés
- Laktóz malabszorpció
- Ismeretlen eredetű gyulladásos bélbetegségek (colitis ulcerosa, Crohn betegség)
- Irritábilis bél szindróma
- Helicobacter pylori eradikációs terápia toleranciájának javítása
- Allergiás kórképek (ekcéma, atópiás dermatitis)
Ezekben a betegségekben számos kutatás igazolta a probiotikus készítmények jótékony hatását.
Irodalom:
1. Heczko, PB, et al.: Critical evaluation of probiotic activity of lactic acid bacteria and their effects. Journal of Physiology and Pharmacology 2006; 57: Suppl 9, 5-12
2. Goldin, BR, et al.: Clinical indications for probiotics: an Overview. Clinical Infectiosus Diseases 2008; 46: S96-100
3. Gill, HS, et al.: Probiotics and human health: a clinical perspective. Postgrad. Med. J. 2004; 80: 516-526
4. Brown, AC, et al.: Probiotics and medical nutrition therapy. Nutr. Clin. Care 2004; 7(2): 56-68
5. Report of a Joint FAO/WHO Expert Consultation: Health and nutritional properties of probiotics in food including powder milk with live lactic acid bacteria. 2001; www.who.int/foodsafety/publications/fs_management/en/probiotics.pdf
6. Canani, RB, et al.: Probiotics for treatment of acute diarrhoea in children: randomised clinical trial of five different preparation. BMJ 2007; 335: 340
7. D’Souza, A, et al.: Probiotics in prevention of antibiotic assiciated diarrhoea: meta-analysis. BMJ 2002; 324: 1361
8. Mach, T.: Clnical usefulness of probiotics in inflammatory bowel diseases. Journal of Physiology and Pharmacology 2006; 57: Suppl 9, 23-33
9. Betsi GI, et al.: Probiotics for the treatment or prevention of atopic dermatitis: a review of the evidence from randomized controlled trials. Am J Clin Dermatol. 2008;9(2):93-103
10. Boiriviant, M et al.: The Mechanism of action of probiotics. Curr Opin Gastroenterol. 2007; 23(6): 679-692
