Az egészséges bélflóra és kialakulása
2009. február 02.Az emberi bélcsatornában jelentős mennyiségű baktérium él, melyek fontos szerepet töltenek be egészségünkben. Ezek az élőlények egészségünk, anyagcserénk egyensúlyának fenntartásában, védelmében nélkülözhetetlen szerepet töltenek be, és testtömegünk mintegy 5-8%-t adják, fajszámuk pedig felnőtt korban 400-1000 között van. Hogyan alakult ki szoros együttélés a bélben lévő baktériumok és a ember tápcsatornája között? Milyen hasznos tevékenységeket végeznek számunkra ezek a mikroorganizmusok? Hogyan védekezhetünk, ha a bélflóra egyensúlya zavart szenved, működése felborul?
A legtöbb baktérium a vastagbélben találhatóA bélflórát a bélnyálkahártyán elhelyezkedő baktériumok és egyéb mikroorganizmusok képezik. A savas kémhatással bíró gyomorban azonban még viszonylag kevés ilyen élőlény található. Számuk a vékonybélben kezd növekedni, azonban az itt ható emésztőenzimek egy része jelentősen gátolja szaporodásukat. Ezek a szervezetek így inkább a vastagbélben találhatóak meg. Sokan a bélben található gombákat is a normál flóra tagjainak tartják de ez jelenleg a tudományos közéletben is vita tárgya.
Hasznos és káros baktériumok
A bélben élő baktériumok egy része hasznos az ember számára - ide tartoznak az ún. probiotikumok, azaz a Lactobacillus, a Bifidobacterium és Streptococcus törzsek bizonyos fajai -, míg egy kisebb részük káros a mérgek, és különféle rákkeltő anyagok termelése miatt. A harmadik, legnagyobb részt alkotó csoportba tartozók nem sorolhatók be egyértelműen egyik kategóriába sem: egyaránt lehetnek károsak és hasznosak is. A bélflóra egyensúlya, megfelelő működése szempontjából különösen fontos a fentebb felsorolt baktériumcsoportok megfelelő eloszlása a bélrendszerben.
Evolúciós partnerek: kölcsönös segítség
Az emlősállatok - így az ember - és a baktériumok együttélése, egy folyamatosan létrejövő evolúciós folyamat eredménye. A baktériumok egyes fajainak mennyiségét jelentős mértékben befolyásolja a köztük levő versengés és együttműködés is. A különböző baktériumfajok gátolhatják egymás megtapadását a bélhámon, vagy más baktériumok számára káros ún. bakteriocineket termelhetnek. Ugyanakkor egyes anyagcseretermékeikkel és bizonyos káros anyagok megkötésével serkenthetik is egymás működését. A bél immunrendszere szintén részt vesz a baktériumok mennyiségének a szabályozásában, amely szintén a szoros együttélésre utal.
A bélflóra és az emberi bélcsatorna szoros együttműködésben - szimbiózisban - él egymással, amelyben mindkét fél előnyös tevékenységeket végez a másik számára. A bélbaktériumok hasznos tulajdonságai közé tartoznak az emésztés segítése, az immunfolyamatok szabályozása, a vitaminok termelése, a káros baktériumok elszaporodásának és hatásainak gátlása. Az emberi bélcsatorna ezekért cserébe pedig életteret és táplálékot biztosít a mikrobáknak.
Az egészséges emésztés alapja a normál bélflóra kialakulása
A bélben élő baktériumok fontos szerepet játszanak az emésztésben, mert részt vesznek az összetett szénhidrátok (a számunkra emészthetetlen élelmi rostok) lebontásában. Szabályozzák továbbá a zsírsavak keletkezését, bejutását és tárolását a szervezetben. A baktériumok jelenléte miatt megnő a bélbolyhokban a kapillárisok száma is, ezáltal fokozódik a tápanyagok felszívódása is.
A bélflóra egyéb hasznos szerepe
A bélbaktériumok ezenfelül szerepet játszanak a vitamintermelésben - elsősorban egyes B-vitaminok, és a normális véralvadáshoz szükséges K-vitamin tartozik ide -, az immunrendszer erősítésében, illetve a kórokozók elpusztításában. Ezenfelül a probiotikumok megakadályozzák a kórokozó baktériumok, paraziták és gombák elszaporodását - elősegítik az emésztést, javítják a tápanyagok felszívódását, lebontják a tejcukrot, és elősegítik a bélrendszer perisztaltikus mozgását. Ezenfelül ezek a mikroorganizmusok a bél hámsejtjeit tápláló aminosavakat és zsírsavakat termelnek. Továbbá a jótékony bélbaktériumok gátolják a "káros" baktériumok megtapadását, mert a nyálkahártyához tapadva az hámsejteken lévő receptoron vetélkednek velük, és növekedésüket direkt módon képesek gátolni.
Az egészséges bélflóra kialakulása
A méhben való fejlődés során a magzat bélflórája még nem tartalmaz baktériumokat, és csak fokozatosan éri el a szervezetben megfelelő hatékonyságát. A Stanford Egyetem kutatói két évvel ezelőtti tanulmányukban tizennégy újszülött bélcsatornájából egy éven át gyűjtött minták elemzéséből arra a következtetésre jutottak, hogy az életünk korai szakaszában a bélben kialakuló bakteriális közösségek komoly hatással vannak az emésztőrendszerünk későbbi működésére. Annak érdekében, hogy meg lehessen határozni, miként alakulnak ki ezek a baktériumközösségek, a kutatók újszülött csecsemőktől vettek székletmintákat a születés napjától számított további egy éven keresztül.
Ezenkívül minden egyes gyermek édesanyjától is többféle bakteriális mintát gyűjtöttek, amelyek egy része az anyák székletéből, a vaginából, és az anyatejből származott (ez utóbbi a bőrfelszínen élő baktériumokat tartalmaz). Az egyes mintákból ezt követően kivonták a mikrobiális DNS-eket, és egy speciálisan erre a célra kifejlesztett gén-chip segítségével a legjellemzőbb génszakaszok alapján azonosították az egyes baktériumokat. Az eredmények alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az újszülöttek már közvetlenül a születésük után "megszerzik" első bélbaktériumaikat: az egyik csecsemő baktériumai például azokra a baktériumokra hasonlítottak a leginkább, amelyeket az anyja székletéből vontak ki azon a napon, amikor a baba megszületett, de a többi esetben is nagy hasonlóságot lehetett kimutatni az anya vaginájából vagy az anyatejből származó baktériumokkal.
"Személyre szabott" baktériumflóra mindenkinek
A kutatócsoport további megfigyelése, hogy a bélcsatornában élő baktériumközösségek összetétele a csecsemők növekedésével párhuzamosan folyamatos változáson megy keresztül: mire a babák egyévesek lesznek, bélbaktériumaik egyre hasonlóbbá válnak a felnőttekéhez. Ennek ellenére továbbra is mindegyik csecsemő mikróbáinál ki lehetett mutatni az egyéni, csak rájuk jellemző jellegzetességeket, ami vélhetően annak köszönhető, hogy minden baba más és másfajta baktériumokkal találkozott közvetlenül a születése után (a baktériumközösség összetételét természetesen a csecsemő génjei és az étrendje is befolyásolja).
Káros antibiotikumok
A tanulmányban résztvevő két gyermeknek antibiotikumokat is adtak, ami komoly hatással volt a bélbaktériumok közösségének összetételére, ami a későbbi vizsgálatok alapján visszafordíthatatlannak bizonyult. A kutatók ezért azt is szeretnék kideríteni, hogy melyek azok a fő tényezők, amelyek a leginkább befolyásolják a csecsemők fejlődésben lévő mikrobiális közösségének működését. A vaginából és a bőrfelszínről származó baktériumok miatt ez természetesen attól is függ, hogy egy baba császármetszéssel avagy természetes módon jött-e a világra, valamint hogy szoptatta-e az anyja, esetleg inkább tápszereket kapott a csecsemő.
Könnyen megbomlik az egyensúly
Ha a bélflóra egyensúlya megbomlik, abban az esetben a káros baktériumok, gombák vírusok, paraziták szaporodásnak indulhatnak a bélrendszerben, és akár súlyos betegségeket is okozhatnak hosszabb távon.
Az egyoldalú, helytelen táplálkozás, a súlyos környezetszennyezés, egyes gyógyszerek, allergiás megbetegedések és a tartós stressz jelentősen károsíthatják a normál bélflórát. A rostban szegény, vöröshúsokban és zsírban gazdag diéta megváltoztatja a bélflórát és megnöveli a Bacteroides és Clostridium fajok arányát. A megsérült, hiányos bélflóra egyik következménye lehet például a mind gyakrabban előforduló candidiasis betegség (a Candida gombák kóros elszaporodása). Ugyancsak jellemző tünetegyüttes lehet a különböző emésztési zavarok, felfúvódás, hasmenés vagy a sokkal súlyosabb irritábilis bél szindróma (IBS) kialakulása. Az említett betegségek hatására csökken a szervezet ellenállóképessége, fáradtság és emésztési panaszok jelentkeznek, illetve allergiás reakciók is kialakulhatnak.
Amerikai kutatók vizsgálatai szerint egy a bélben természetesen előforduló baktérium - Enterococcus faecalis - szerepet játszhat a vastagbélrák kialakulásában is. A folyamat háttérében nagy valószínűség szerint a mikróba erjedési folyamatainak során képződő, a bélhámsejtek genetikai állományát közvetlenül károsító melléktermékek állhatnak.
Kulcsszerepben a probiotikumok
Az esetlegesen károsodott vagy csökkent működésű bélflóra normál működésének visszaállítását probiotikumokat tartalmazó élelmiszerek fogyasztásával segíthetjük elő. Probiotikumnak nevezik mindazokat a humánbarát bélbaktériumokat, amelyek többféle pozitív hatással vannak a gazdaszervezet egészségi állapotára, számtalan létfunkciót irányítanak. A probiotikumok közé tartozó baktériumtörzsek közül a tejsavbaktériumok a legjelentősebbek és a legismertebbek: a tejsavbaktériumok közös jellemzője, hogy a tejcukorból tejsavat képeznek (erről kapták nevüket is, illetve ez alapján sorolják őket egy csoportba). A tejsavbaktériumok a bélflóra egyensúlyának fenntartásában játszanak fontos szerepet. A probiotikumok olyan anyagcseretermékeket termelnek, amelyek közvetlenül hatnak egészségünkre. A probiotikumok közé tartozó legismertebb és legfontosabb baktériumtörzsek a Lactobacillus, a Streptococcus és a Bifidobacterium.
A vastagbélben lévő hasznos baktériumok még nagyobb mennyiségben sem okoznak kárt a bélflórában, ezért a tejsavbaktériumokat tartalmazó étrend fogyasztása előnyös a szervezetünknek. Egy élelmiszer (például tejtermék) akkor probiotikumos, ha megfelelő mennyiségű - grammonként legalább 106 darab - probiotikumot tartalmaz és ez a szám a termék szavatosságának ideje alatt, illetve lejártáig sem változik.
A cikk részben a WebMd egészségügyi hírportál hírportál Probiotics című anyagának felhasználásával készült.
Forrás: [origo] Egészség
Link: http://egeszseg.origo.hu/
Vissza
